Augusztus – Szeptember

Kerti munkák a nyár végén

Azt hihetnénk, hogy a pihenni vágyó kertészkedő ilyenkor nyugodtan szabadságra vagy üdülni mehet, pedig ez nem így van, hiszen kertünkben rengeteg a teendő. Sajnos a változékony időnek köszönhetően néha meg az öntözésről is gondoskodni kell. Sorban szüreteljük a gyümölcsfák finomabbnál finomabb terméseit, így a meggyet, a cseresznyét vagy a kajszi és az őszibarackot. Mint ahogy előző számunkban is írtuk ezeket a kiváló csemegéket többféle módon lehet tartósítani, úgy mélyhűtve vagy üvegekbe dunsztolva. A befőttek tartósítására régen szalicilt használtak, kiderült hogy ez az egészségre káros és nem is kellően hatékony. A bölcs háziasszonyok ehelyett most a Nátrium-benzonát befőzési tartósítószer használatát javasolják.

Visszatérve a gyümölcsszüretre, a fáink a viharkároktól, a bő terméstől és a kíméletlen szürettől igencsak megcsonkultak és legyengültek. Hajlamosak vagyunk és ez jellemző, hogy fáinkat ilyenkor magukra hagyjuk, pedig rájuk fér a gondoskodás. Szüret után a gondos gazda levágja a sérült ágakat, a sebeket sebkezelő anyaggal kezeli. Ha igazán gondosak akarunk lenni, fáinkat egy vizes permetezésben részesítjük, így elvárhatjuk, hogy a következő évben gyümölcsfáink bőséges terméssel jutalmazzák meg a gazdát. A változékony időjárásnak köszönhetően, a szőlősökben megjelentek a különböző kártevők és károkozók, az atkák, a lisztharmat és a peronoszpóra is. Ideje, hogy időben védekezzünk ellenük a megfelelő növényvédő szerekkel.

Aki azt szeretné, hogy kora tavasszal kertje virágpompában díszelegjen, most veti el a kétnyári virágok magvait, így az árvácskáét, a százszorszépét vagy a nefelejcsét. Bár nem kerti munka, de sok kertészkedő szívesen jár a természetben. Az erdők és rétek a csapadékos időnek köszönhetően bőséges és kíváló minőségű gombafajtákkal ajándékozzák meg annak gyűjtőjét, de fel kell hívni arra a figyelmet, hogy azt fogyasztás előtt szakértővel ellenőriztessük.

• Az ágyás öntözése
• Az ágyás üres részeinek cserépben lévő növényekkel történő kitöltése
• A gyep rendszeres trágyázása, nyírása és öntözése
• Gyeptéglák lehelyezése vagy a gyep utánvetése
• Növények ültetése a tóba, ha szükséges, ritkítás
• A cserepes növények rendszeres öntözése és trágyázása
• Az ágyás rendbetétele az elvirágzott növények visszavágásával
• Virághagyma-rendelés

Mi a teendőnk ősszel a kertben?

A mi forró nyaraink, a fülledt időjárás, a száraz talaj és a szikkasztó szél próbára teszi úgy a növényeket, mint a kertészt. És a mérsékelt övi éghajlaton mindenki ismeri a telet és annak kihívásait.

Az én kertem inkább pusztára jellemző helyen van. Úgy tűnik, nálunk kevesebb az eső, főleg nyár végén. De, alapvetően ugyanazok a szabályok vannak érvényben: az ültetésre legalkalmasabb időszakok márciustól május közepéig, illetve szeptember közepétől október végéig tartanak. Ha a kertész hajlandó némi erőfeszítésre, szerencsét próbálhat nyáron és a tél elején is.

Ősszel nagyon sok munka van: virághagymák ültetése, komposztkészítés, az évelők szétültetése, és (ha okosak vagyunk) új ágyások ásása és szántás, hogy előkészítsük a földet az új évszakra. A növények átültetését el kell végeznünk október előtt, úgy gondolom. Főként azért, mert megbízható hótakaró nélkül a növények gyökerei az októberi kedvező időjárási viszonyok között tudnak jól megtelepedni. Augusztus végén és szeptember elején nagyon kevés a csapadék (már ha nem árvíztől szenvedünk), és ez korlátozza a sikert, kivéve, ha szorgalmasan öntözzük a növényeket, hogy tudjanak fejlődni.

A frissen ültetett és fejlődésnek induló növények esetén a legfontosabb általános szabály azok vízellátásának biztosítása. Szinte bármikor bármit vethetünk, ha hajlandóak vagyunk mindig nedvesen tartani a talajt. Ez eléggé bonyolult azok számára, akik egyszerre több vasat tartanak a tűzben: gyakran, minden jó szándékunk ellenére elfeledjük, hogy ezek a különleges kis növénykék hirtelen, mintegy varázsütésre elszáradnak a száraz időszakban. Garantált csalódás, még akkor is, ha újraélednek.

Az augusztus vége és a szeptember az az időszak,

amikor elültethetjük a fehér liliomot, szétültethetjük az íriszeket, átültethetjük a pünkösdi rózsákat. A zöldségek betakarítása is munkát ad ilyenkor, ha későn érő fajtákat termesztünk. Az időjárás biztos halált jelent minden olyan gyomnak, amit sikerült megzavarni vagy elgyengíteni. Ezt kapjátok ki, hitvány gyomok!

A szeptember vége és az október alkalmas az évelő-ágyások átdolgozására, a gyönyörű virágok hagymáinak elültetésére, a bokrok és a fák telepítésére. A városban van esély a rózsák telepítésére is, de vidéken mindenki inkább tavaszra hagyja. A fáktól és kertekből kikerülő nagy mennyiségű növényi anyag jó kiegészítője a komposzt halomnak. Elég, ha ásunk egy árkot a kertben, megtöltjük a növényi anyaggal, hozzáadunk némi trágyát, majd befedjük földdel. Szinte hihetetlen, mennyire feljavítja a talajt egy idő után.

Ha a leveleket felaprítjuk, azzal gyorsítjuk a lebomlást, a trágya pedig segíti a hasznos baktériumok munkáját. Szerves anyag, a szó valódi értelmében. Ha virágágyásainkon javítani szeretnénk, ez az ideális időszak ehhez a munkához, ahogyan a többi kertépítési munkához is. A talaj jól megmunkálható, az időjárás kellemes és tiszta, sokkal jobb ilyenkor elvégezni ezeket a munkákat, mint a sáros tavaszi körülmények között. Gondoljuk át, hogy minden készen áll-e a tavaszi veteményezéshez: a tavasz ablaka nyitva áll a veteményezéshez, és a föld mindig készen áll, ha ősszel elég gondosan dolgoztunk.

Az őszi ültetés szabálya alól van néhány kivétel. Néhány fafajtát, például a magnóliát, tavasszal kell elültetni. A szabadgyökerű rózsákat szintén kora tavasszal kell telepíteni. Bármit is ültettünk talajtakaróval, vagy más védelemmel kell ellátnunk a növényeket a szárító szél és a fagyhullámok ellen.

Veteményeskert 

Augusztus

• A betakarított termést tartósítsuk (befőzés, fagyasztás, aszalás)
• A zöldséghulladékot helyezzük a komposztálóba (a beteg részeket távolítsuk el)
• Az őszi zöldségfélék elültetése (endívia, galambbegysaláta stb.)
• A bevált növényfajták nevét jegyezzük fel (a jövő évi tervezéshez)
• A hagymát csak azután takarítsuk be, hogy a lombjának kétharmad része elszáradt

Vetésre alkalmas növényfajok: borsó, kínai kel, vöröskáposzta, kelbimbó, őszi-, és téliretek, cékla, saláta, gumós kömény.

A céklafajták közül egészen augusztus közepéig-végéig vethetjük a kifejezetten rövid tenyészidejű fajtákat, pl: Cylindra (hengeres), Bíborgömb, Rubin, Detroit 2 (gömb alak), Little Ball (apró gömb).

Sikeresen termeszthetjük akár félárnyékos helyen is. Az elővetemény után komposztot szórunk a talajra, majd felássuk. Ásás közben eltávolítjuk a gyomokat. Ne feledkezzünk meg azonban az ülepedési időről!

A cékla különösen jól reagál a káliumtartalmú trágyázásra: ha lehetőségünk van rá, még előző év őszén juttassunk ki a talajra baromfitrágyát, ültetés előtt pedig az érdeslevelű nadálytő főzetével öntözhetjük be a veteményes céklásnak szánt részét.

 

Kerülendő a burgonya, kukorica és a póréhagyma közelsége. Kedvező szomszédai a saláta-, és káposztafélék, kapor és uborka.

 

A sortávolság legyen 30–35 cm. Fajtától függően 2–4 cm mélyre vethetjük. Vetés után óvatos mozdulatokkal tömörítsük a talajt.

 

A talajtakarás a cékla esetében különösen fontos, mivel száraz körülmények között a gumók nem fejlődnek kielégítően – de a nedvesség megtartásának növényvédelmi oka is van. A kikelő növényeken ugyanis az augusztusi forróságban könnyen megtelepednek a földibolhák. A talajtakarás nedvesen tartja a talajt és ez a bolhák számára kedvezőtlen körülmény.

 

Ha sűrűre sikerült a vetés, egyeljük ki. A tövek között legyen legalább 5–6 cm távolság.

A parlagfű virágzása ebben a hónapban tetőzik. A gondozott kiskertben legfeljebb egy-két eldugott helyen üti fel a fejét. A virágzáskor könnyen felismerhető parlagfüvet óvatosan távolítsuk el. Lekaszálhatjuk, kiáshatjuk, kikapálhatjuk, vagy tőben levághatjuk, de ügyeljünk arra, hogy ne nagyon rázogassuk, és minél kevésbé érintkezzünk vele, ez ugyanis érzékenyíthet bennünket a pollenére. Az eltávolított növényt helyezzük komposztdombra, és bőségesen takarjuk be levágott növényi anyaggal. Például ha a parlagfű eltávolítása után azonnal füvet nyírunk, akkor a fűnyesedék alatt bomlásnak induló növény nem tud magot érlelni.

 

Augusztusban, esetleg szeptemberben telepítjük az évelő földiepret. Minél hamarabb telepítjük, annál nagyobb termést várhatunk a jövőre. A telepített eperágyást általában 4–5 évig hagyjuk egyhelyben.

Az áttelepítésnek egyrészt az az oka, hogy a 4 éves tő termőképessége csökken, másrészt a 3–4 év során az egyoldalú tápanyag-felhasználás kedvezőtlen hatású lehet a talaj állapotára és tápanyagtartalmára. Az évközben hozott hajtások válogatásával, az idős tövek eltávolításával ez az időszak akár 5–8 évre is kitolható.

Mivel a szamóca fogékony a gombás megbetegedésekre, válasszunk napos és levegős helyet: ezzel megnehezítjük a kórokozók megtelepedését. Párásabb zugokban, vagy nagyon kötött talajon a mesterségesen kialakított dombágyás a megoldás.

 

Ültetés előtt gyomtalanítsunk és dúsítsuk a talajt bőségesen komposzttal, kevéske kőzetőrleménnyel. Ha lehet, öntözzük be erjesztett csalánlével, vagy egyszerűen tépdessünk össze a frissen szedett csalánt az ültetőgödör aljára.

Az eperágyásokat terítsük kéregdarabokkal, avarral: így teremtsük meg az eredetileg erdei növény számára a természetszerű környezetet.

 

 

Ültetés során figyeljünk arra, hogy a töveket ne ültessük sem túl mélyre, sem túlságosan sekélyre.

A tőtávolság elsősorban fajtafüggő. Minél távolabbra ültetjük, annál inkább lesz lehetőségünk vegyes kultúrára (pl. fokhagyma és hagyma), és a tápanyagtartalom pótlására (komposzt kijuttatása) viszont annál kisebb termésre számíthatunk az adott területről.

 

A sekély gyökerezés miatt a felszínt beültetés után takarjuk be avarral, mulccsal, így tartsuk nedvesen és lazán a talajt.

A most érő őszibarack és a csemegeszőlő nem utóérő. Csak a teljesen érett gyümölcsöt szedjük, bár az őszibarack-befőtt céljára a keményebb gyümölcs is megfelelő. A szilva szezonja is elérkezett: a besztercei, a lekvárnak való például akkor szedhető, ha a kocsánynál a gyümölcs megráncosodik. A hagyományos szilvalekvárhoz, amihez csakis szilvára van szükség, érdemes lélekben is felkészülni: a művelet a szedéssel, magozással és főzéssel együtt két napot is igénybe vesz. Ám az eredmény miatt feltétlenül megéri.

 

A diófát, ha metszeni szeretnénk, most tegyük meg. A megfigyelések szerint a nedvedzés ilyenkor a leggyengébb. A nagyobb vágásokat, metszési lapokat feltétlenül fedjük be sebkezelő anyaggal.

Krizantém, az ősz aranya:

Hazaérkezve a nyaralásból vagy egy hosszú pihentető hétvégéből érzékelhetjük, hogy bár a nap melege még mindig kellemes, ettől függetlenül rövidülnek a nappalok és valami kezd megváltozni a kertben. Mintha minden aranyos fényben csillogna körülöttünk. Hát ekkor jön el a krizantémok ideje, amelyek színpompás virágaikkal újra ragyogóvá teszik a már itt - ott kikopott, kifakult virágágyást.

A legtöbb őszi évelő, köztük a krizantém is, csoportokba ültetve keltik a legszebb hatást a kertben, de természetesen tökéletesen alkalmas az üres ágyás részek kitöltésére is. A legjobb eredményt mégis úgy lehet elérni, ha egy ősszel színesedő cserjével kombinálva szép őszi virágágyást alakítunk ki a pihenő helyünktől nem messze. Egy jól összeválogatott ágyáskompozíció látványa feledhetetlenné teszi az utolsó teraszon eltöltött órákat, amelyet a helyszűkében lévő kerttulajdonosok cserépkert összeállítással is maguk köré varázsolhatnak. 

Ami elsőként eszünkbe jut róla, hogy tipikus temető virág. Még ha ez így is van, akkor sem hagynám ki a kertemből, mert annyi féle szín és forma gazdagságban kapható, hogy némelyikről nem is gondolnánk, hogy krizantém. Már görög eredetű nevének (chrysanthemum) jelentése is sokat mondó: Aranyvirág. Nekem mindenképp bearanyozza az esős őszi napjaimat, amikor hazaérkezve meglátom ragyogó virágait. Ugyanis ezek a növények még akkor is ragyognak a kertben, amikor a többi nyári virág színüket és erejüket veszítve már csak kókadoznak. 

Méretét tekintve vannak magas, vágott virágnak alkalmas és alacsony, bokrosan nevelhető fajták. Virágzat szempontjából pedig a nagy pompom- tól az egészen kis virágzatúakig mindent megtalálunk.

Ahhoz, hogy sokáig szépen ragyogjanak kertünkben, pár dologra érdemes odafigyelni:

• Elsősorban napos, félárnyékos és lehetőleg fagymentes helyet találjunk neki.
• Magas tápanyagigényű, de laza szerkezetű és jó vízáteresztő képességű talaj az ideális a számára. (Ez utóbbit homok hozzáadásával érheted el.)
• Az elnyílt virágokat időben ajánlott kicsípni, hogy az elszáradt és lehulló virágszirmok ne csúfítsák el ezt a ragyogó őszi ékszert a kertben.
• Korai, erős éjszakai fagyok esetén érdemes takarással védeni, mert az a frissen nyíló virágokon és a leveleken kárt okozhat.

Ha lakásodat szeretnéd vele díszíteni, akkor:

• Egy hűvösebb és árnyékosabb helyet keressél a számára.
• Földje mindig legyen nedves és ne hagyd kiszáradni.
• Mivel rengeteg gombás betegség melegágya a krizantém, ezért megelőzésként alulról érdemes locsolni, anélkül, hogy a levelét víz érné.
• Elvirágzás után érdemes kiültetni a kertbe, erőgyűjtés céljából.

Ha jövőre is alacsony labda formájú ékszert szeretnél a kertedbe, akkor a tavaszi kihajtás után néhányszor csípd majd le a növény csúcshajtásait, ami így majd bedúsul és energiáját a több rövid szár kinevelésébe fekteti. Természetesen magas krizantém is kell egy kertben, mert vágott virágként vázába állítva a hosszantartó virágzás és a ragyogó színek melegséget visznek a ház minden zugába.