Január – március

Karbantartási munkák:

A tavaszra nem lehet elég korán felkészülni. Kerti munkáink csak úgy lesznek sikeresek,ha időben elkészített terv alapján dolgozunk. A tervek elkészítésében igen fontos szerepe van saját tapasztalatainknak, hiszen az idők folyamán egyre jobban megismerjük kertünket, házunk táját.

Januárban már a kerti karbantartási munkák megkezdődhetnek.
Nézzük át a kerítést. Ha sérült most javítsuk ki, ne várjunk vele tavaszig, amikor egyébként is összesűrűsödnek a kerti munkák Erősebb fagyok esetén ellenőrizzük, a kerti csapokat megfelelően szigeteltük-e .
A szerszámok javításának is itt az ideje. Élesítsük meg a metszőollókat, cseréljük le a törött kapanyeleket. Nézzük át a permetezőt, hogy amikor használnunk kell, ne legyen okunk bosszúságra. Az általános permetezőszerek beszerzésének is itt van az ideje.

Folytassuk a madarak etetését, itatását. A segítségünkre lévő madarakat a tél legnehezebb időszakain átsegíthessük, folyamatosan gondoskodjunk élelmükről, és ivóvizükről.

Télen nem minden madár vonul el Magyarországról melegebb tájakra. Sőt, a tőlünk feljebb lévő országokból a vonuló madarak Magyarországon telelnek. A ház körül élő madarak emberi segítség nélkül is át tudnák vészelni a telet, az etetés biztonságot és megkönnyebbülést jelent számukra.

A legfontosabb szabályok

Több olyan szabály is van a madáretetés kapcsán, melynek elmulasztása könnyen az etetőhöz járó madarak elhullásához vezethet. Ezért, ha az alábbi szabályokat valaki nem tudja betartani, jobb, ha el sem kezdi az etetést.
Először is, SOHA ne etessünk kenyérrel, kenyérmorzsával! Ezek az élelmek nedvesség hatására könnyen erjedésnek indulnak és gyomor- valamint bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják. Hogy mivel is etessük a kis vendégeinket, azt a következő fejezetben tárgyaljuk.
Ha elkezdtünk etetni, ne hagyjuk abba tavaszig! A legtöbb madár megjegyzi, hol juthat legkönnyebben élelemhez, így rendszeresen visszajár az etetőhöz. Esetenként hosszú utat is képesek megtenni, hogy a rendszeresen maggal ellátott helyet felkeressék. Ha azonban a madarak komoly energiát felemésztve hiába jönnek el üres etetőinkhez, akár egyetlen fagyos éjszaka is a vesztüket jelentheti.

Csávázott, kémiai és adalék anyagokkal kezelt eleséget semmiképpen ne adjunk a madaraknak!

Mivel etessünk?

A legnépszerűbb – mind az etetést végző emberek, mind pedig a madarak között – a napraforgómag. Fontos, hogy semmiképp ne adjunk sózott, pirított szotyolát a madaraknak, csak a „sima” mag a jó eleség. A kisebb madarak számára, mint például az ökörszem vagy a vörösbegy, érdemes a napraforgómagba apróbb eleséget - kölest, muhart szórni, ugyanis ezeknek a madaraknak a csőre nem elég erős a napraforgómag feltöréséhez. Jó megoldás lehet például a napraforgómag közé díszmadár-eleséget önteni, amelyben mindezen apró magvak benne vannak.

Készíthetünk madarainknak madárkalácsot is – méghozzá nagyon egyszerűen. Nem kell más hozzá, mint egy kis műanyag pohár, vagy joghurtos doboz, faggyú valamint az előbb említett magvak, esetleg dió. A műanyag pohárba eleséget szórunk, majd arra ráöntjük a felmelegített, folyékonnyá vált fattyút. Fontos, hogy egy madzagot is lógassunk ekkor a készülő madáreleségbe, hogy tudjuk mivel felkötni a fára (ha ezt kihagyjuk, kis hálóba is betehetjük az élelmet, és azt akasztjuk fel). Ezek után hagyjuk kihűlni keverékünket, kiszedjük a pohárból, és kész is a tápanyag dús madárebéd.

Természetesen a szalonnabőrke sem mehet kárba, azt is fellógathatjuk kis barátainknak, vendégeinknek. A cinegék például különösen nagy örömmel eszegetnek a zsíros szalonnamaradékból.

Díszkert

Havazás után az értékes fás szárú növényekről rázzuk le a havat, különben ágaik letörhetnek. A munkát óvatosan végezzük, nehogy mi magunk okozzunk kárt bennük.

Ha fagymentes az idő, elkezdhetjük a díszcserjék ritkítását,a túl sűrűn álló hajtásokat a talaj szintje fölött vágjuk le. A lomblevelű sövényeket, melyek túl magasra nőttek, az idős fás részekig vágjuk vissza. /ifjítás/
Az idősebb fákról fűrészeljük le az elhalt beteg, vagy korhadt ágakat. A cserjéket, fákat földlabdájukkal együtt átültethetjük, ha fagymentes az idő.

Mogyoróbokrok metszése /ritkítás/:

A mogyoróbokroknál távolítsuk el a talajból feltörő felesleges tősarjak egy részét, mert így nagyobb termést kapunk. Csak ott hagyjunk meg tősarjat, ahol az elöregedett hajtást kivágjuk. Ez egy folyamatos ifjításnak felel meg. Ezt az ifjítást az elöregedett egres és ribizlibokrokon is el kell végezni.
A tősarjak teljes eltávolításával azonban várjunk a virágzás végéig,hogy a beporzás megtörténhessen.

Sövények metszése:

A jól karbantartott ápol,t és rendezett sövény nagyszerű kiegészítője lehet kertünknek. Elválaszt területeket, véd a széltől és a tolakodó pillantásoktól és élő zöld falat képez. A legtöbb örökzöld sövényt a vegetációs időszakban legalább kétszer, de lehet háromszor is nyírni, amíg az aktív növekedési időszak tart. A tél végi metszéssel adható meg a sövény formája, a nyár eleji-kora őszi metszésekkel viszont már az alapformát finomítjuk. A rendszeres metszés elengedhetetlen, ha egy-kettő kimarad, a sövény elveszíti alakját. A metszés után a fiatal hajtásoknak tápanyagra van szükségük. A szép sövény az aljától a tetejéig egyformán sűrű és tömött, jól zár. A tömöttsége a nyírás gyakoriságától függ. A rendszeres metszéssel a sűrűségét segítjük elő. Miután a sövény elnyerte végleges formáját, nem igényel rendszeres tápanyag utánpótlást. Minden második évben ősszel ássunk a talajba szerves trágyát, tövenként 3-5 kilót. A szükségesnél több trágya az újabb hajtásokat serkenti, és nem érnek be télre, így könnyen elfagyhatnak. A nyíratlan sövények visszametszésének ideje függ a sövény növényeinek virágzási idejétől. Ezeknél a metszéseknél valójában csak igazítunk a növényeken, a metszési szabályok betartásával. Az elöregedett, sérült, befelé növő ágakat itt is el kell távolítani,és itt a metszés helyett inkább a formára igazításról van szó.

A természetes forma megmarad,abba nem avatkozunk be. A kora tavasszal virágzókat elvirágzás után kell visszavágni. hogy a következő évre sok új hajtást növesszenek. A nyáron,ősszel virágzókat kora tavasszal kell metszeni, hogy kifejlődjenek az új vesszők, ágak.

Utógondozás:

Metszés után elengedhetetlen a tápanyag utánpótlás, ami lehet szerves vagy szervetlen, valamint a megfelelő nedvesség biztosítása. Ezek hiányában csökken a hatásfejlődés.

Tipp: Ha szép egyenes sövényt szeretnénk,akkor kis segédeszközt is igénybe vehetünk. Két karó közé feszítsünk ki kötelet, és azt követve nyírjuk sövényünket.

Az elmúlt napokban már érezhettük a tavasz érintését, a déli országrészben nem egy helyen mértek 15°C feletti hőmérsékletet. Ez az időjárás kedvez kertünk növényeinknek, különösen a tavaszi virágoknak, melyeket a földből előbukkanó virágkezdemények is jól mutatnak. Ha nem gondoltunk előző ősszel a virághagymák telepítésére, még most sem késő, hiszen egyre több helyen juthatunk előhajtatott virághagymákhoz. Ezeket a megfelelő időpontban elültetve igen hamar gyönyörködhetünk a színes virágokban
Márciusban hozzákezdhetünk az egynyári virágok magjainak vetéséhez. Természetesen ekkor még nem a szabadföldbe vetünk, hanem csak a palántákat állítjuk elő a fóliasátorban vagy éppen a szobában. Ilyenkor arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a fejlődő kis növények elegendő fényhez jussanak. Ebben az időszakban bármikor előfordulhatnak még fagyok, ezért a kiültetéssel csak óvatosan bánjunk.

Kerti munkánk első lépése a tisztogatás és a rendbe tétel legyen. Egy kisebb kapával a virágoskertből eltüntethetjük a gyomokat, így a fiatal, fejlődő növényeinknek sem kell konkurálniuk másokkal.
A március ideális hónap a rózsatövek rendbetételére is. Inkább várjunk egy kicsit, amíg már langyosabb szellők fújdogálnak, és csak akkor lássunk hozzá a munkához. A metszéssel egy időben a rózsatövek trágyázása, tápanyag-utánpótlása is elvégezhető. Rózsatípusonként és fajtánként eltérő a tápanyagigény, valamint a metszés módja, erről szakemberek tudnak bővebb tájékoztatást adni. A sövények kiigazítására és metszésére szintén kiválóan alkalmasak a tavaszi hónapok. A legjobb eredmény eléréséhez használjunk sövényvágó ollót, hiszen ezzel tudjuk a minden szomszéd tetszését kiváltó, egyenletesen, „formára nyírt” sövényt kialakítani. Bizonyos növényeket szintén ekkor tudunk leginkább alakítani, pl. a borostyán, a hangafélék és a levendula is jól formálható márciusban.

Aki a négy fal között, vagy éppen a teraszon szeretné élvezni a természet szépségeit, annak mindenképpen érdemes a dáliával vagy a begóniával próbálkoznia. Persze a szobanövények is hálásak lesznek, ha március folyamán átültetjük őket, ekkor vigyázzunk arra, hogy az addig használt cserépnél csak kicsivel legyen nagyobb az új edény. A nyáron a kertben tartott, a tél folyamán pedig a télikertben vagy a lakásban teleltetett növényeinket pedig elkezdhetjük a kinti léthez szoktatni. Ennek legjobb módja a napközbeni nyitott ablaknál végzett napfürdőztetés, így felkészítve őket a szabadban várható hőingadozásokra.

Kerti tó téli karbantartása:

A tó közvetlen közelében található vízi, vagy vízparti növények közül a gyékényeket vágjuk vissza, óvatosan távolítsuk el a lombot, az elhalt növényi részeket és a korhadékokat. Szükség esetén feszítsünk ki hálót a vízfelszín fölé, hogy ne kerülhessen nagyobb mennyiségű lomb a tóba, ne szennyezhesse a vizét. Ha nem használunk hálót, akkor gyakrabban kell gondoskodnunk a tófelület megtisztításáról. A gyékényeket és más, csöves szárral rendelkező növényeket a vízfelszín felett le kell vágni, mivel ezek a növények így télen is gondoskodhatnak a gázcseréről, és az áttelelő tólakók oxigénellátását is elősegítik. A tavirózsák leveleit is - amennyiben elérjük őket - ilyenkor kell levágni.

Ezekhez a munkákhoz akkor kell hozzákezdeni, amikor a víz már nem melegszik 8 foknál melegebbre. Ha úszkálnak télálló halak (aranyhalak, koik) a tóban, akkor ők - ha nagyon hideg van - a tó aljára húzódnak, ugyanis itt, egyméteres mélységben plusz 3-4 fokos marad a víz (100 cm alatt). A hideg idő beálltával lelassulnak és készülődnek az alvásra. Ha 5 fok alá süllyed a hőmérséklet, megdermednek. Ha nagyon hideg van, akkor az etetést abba lehet hagyni és bizakodva várni a tavaszt, amikor újjáélednek a tavacska lakói.

Ha a víz a tóban marad télire, úgy a teljes befagyást úgy tudjuk megakadályozni, hogy nagyobb hungarocell darabokat, lezárt marmonkannákat, vagy nagy mosószeres flakonokat helyezünk a tó felszínére (szigorúan kimosva), ezek ugyanis állandóan mozgásban vannak, a jég pedig nem fogja tönkretenni a partszegélyt. Kaphatók olyan fűtőrudak is, amelyek nyakán hungarocell korong van. Ez tartja fenn a rudat a felszínen. Ennek a fűtőszálnak a mintegy harminc centiméteres körzetében nem fog befagyni a víz, így mind a halak téli etetése, mind a levegőztetés megoldható.

Az ilyen készülékek azonban sok áramot fogyasztanak. Lehetséges a pótlásuk, ha egy kis csobogót építünk a tóhoz. Ez egy, a vízben lévő szivattyúból, és egy a föld felszíne fölé emelkedő, és a parti sziklák között elrejtett csőből áll. Így olyan látszatot kelthetünk, mintha a sziklából törne elő a csobogó. A folyamatosan áramló víz még nagy hidegben sem fagy be, így állandó szellőzést tesz lehetővé.

A fagyérzékeny, drágább növényeket (mint például a mediterrán tavirózsa) nedves forgács közé téve a hűvös pincében tudjuk átteleltetni. A garázs nem megfelelő e célra, mert a kipufogógázok károsan hatnak a növényekre.

Komposztálás:

Ne dobjuk ki az otthoni szerves hulladékot, inkább készítsünk komposztot belőle!
Egy átlagos háztartás, éves szinten kb. 300 kg hulladékot termel és ebből kb. 100 kg hulladékot ahelyett, hogy kidobnánk komposztálni is lehetne. A talaj minőségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatja. A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait, humuszszerű termékké alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer. Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szerves anyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások mellett (oxigén, nedvességtartalom).

A komposztálás előnyei

• Kevesebb lesz a szemét és olcsóbb a kezelése
• A talaj minőségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatja.
• A keletkezett komposztanyag fokozza a talaj aktivitását.
• Javul a talaj, víz-, hő- és levegőgazdálkodása.
• A talaj tápanyagtároló képessége növekszik.
• A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést.
• Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
• A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
• Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas.
• Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye.
• Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi.
• Kevésbé szennyezi környezetét, ésszerű, felelős, környezettudatos magatartást tanúsít!
• Aktív részese lehet a szeme előtt lezajló, természetes és önfenntartó körforgásnak.

Mi kerülhet a komposztba?

- Kerti hulladékok: falevél, lenyírt vagy lekaszált fű, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva), gyomok, fűszernövények. Nyers konyhai hulladékok, ételmaradékok (kiválóan komposztálhatóak!): zöldség és gyümölcsszármazékok, így pl.: almacsutka, hagymalevél, répaszélek, kenyér, tészta, magok, kávézacc, tea filter, hamu
Mértékkel: papírtörülközők és törölgetők, papírgurigák, kartondobozok, fahamu. A papírt első körben szerencsésebb a közeli helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait.

Állati eredetű trágya és ürülék

A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyszerűen használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhető. Lehetőleg ne használja húsevő állatok ürülékét (kutya, macska), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalom hőjétől. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!

Mi NEM kerülhet a komposztba?

Impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék.
Óvatosan bánjon a következő dolgokkal: súlyos rovarfertőzött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hőmérséklete nem elég magas (átlag: 52 - 57 °C alatti), ezek a kártevők nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat) Az előzőt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hőmérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók.

Mértékkel tehető a komposztba

A leander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket. A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra. A rostos szövetű levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk. Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen pl: az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A késztermék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek, vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tűlevél, számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebből készült komposzt csökkenti a talaj pH-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelő növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlődését. A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedés gátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes számára külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

Komposzt készítése

1. Gyűjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma (a túlságosan nedves halmot rossz szagáról ismerhetjük fel - erre vigyázzon, hogy ne következzen be!) .

2. A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények.

3. A zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy ide tartoznak az ételmaradékok, konyhai hulladékok is. Kerülje a húsmaradékokat, zsírokat illetve zsiradékokat! Ezeket jobb nem felhasználni, mert a patkányok és a legyek is kedvelik.

4. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsa fel! (Ezt a műveletet végezheti elektromos aprítógépekkel, de apró kertben elég lehet egy metszőolló is.) A már említett gallynyesedék, fűkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél, stb. mind-mind belekerülhet, rétegesen. Ha gyorsítani kívánja a folyamatokat, 20 centiméterenként szórhat a halomra csontlisztet, vagy kifejezetten erre a célra készített komposztadalékot.

5. Száraz időjárás esetén időnként meg is öntözheti a halmot és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverheti, hogy a nehezebben bomló részek is könnyedén levegőhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 2-3 hónap alatt megérnek, a nagyobb darabokat tartalmazó kazalnak egy évre is szüksége lehet.

6. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz. Minőségét még tovább finomíthatja rostálással.

7. A kész komposztanyagot terítse szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozza be! Kész is! Ugye milyen egyszerű?

Komposztálás gyorsítása

A hozzávalókat vágja / törje össze kisebb darabokra, és nedvesítse meg! A komposztáló tartály / láda méretétől függően, felváltva helyezzen el 7,5 - 15 cm vastagságú rétegeket a zöld és barna hozzávalókból! Forgassa át és mozgassa meg a komposzt halmot, hogy az anyagok megfelelő szellőzést kapjanak, és jobban keveredjenek! Gondoskodjon róla, hogy a halom mindig nedves legyen! Ha markába szorítva nedvességet tud kipréselni a keverékből, akkor a halom túl nedves!

Ha kellemetlen szagú a komposzt: Forgassa át a halmot, és tegyen hozzá barna alapanyagokat!

Ha száraz a komposzt halom: Tegyen hozzá vizet, zöld alapanyagokat és forgassa át!

Ha muslincák lepték el a komposztot: Keverje össze az alapanyagokat és tegyen bele leveleket vagy füvet!

Miért jobb az előre gyártott, műanyag komposztáló láda?

Ezek az előre gyártott szerkezetek általában újra feldolgozott műanyagból készülnek és optimálisan kialakított légnyílásokkal kerülnek forgalomba, ezzel biztosítva a komposzt megfelelő levegőtartalmát. A nyugati országokban és a tengerentúlon is a zárt, műanyag komposztálók a legkedveltebbek, hiszen ezek esztétikus, rendezett és zárt rendszerek. Mivel zárt, jobban tartja a hőt, oxigént pedig a fedele felemelésekor, illetve az alján keresztül, a földből kap.

Mennyi időt vesz igénybe a komposzt összerakása?

Számolja csak össze, hogy mennyi ideig tart a nejlonzsákokba és a kukába rakni a kaszálék füvet, lehullott leveleket, s végül az egészet a ház elé cipelni! A nyesedék szerves részeit zsákok helyett rakja a komposzt halomra vagy a komposzt ládába! Nem is tart semeddig, igaz?

Komposzt felhasználása

A komposztot, főleg ősszel, a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére rakhatja. Ez megfelelő vastagságban talajtakaróként is funkcionál. A veteményeskertben be is áshatja, ezzel elősegíti az összekeveredést, lebomlást. Ha átrostálja a komposztot, a le nem bomlott részeket dobja vissza a készülőben levő új komposzt halomba. A finom, földszerű rostált anyag ideális föld / tőzeg lesz szobanövényei számára.