Tél előtti teendőink a kertben
Ősszel megtörténik az utolsó gyepnyírás, de figyeljünk arra, hogy ne nyírjuk túl rövidre gyepünket Folyamatosan szedjük össze a lombhullató fáink leveleit, megelőzve ezzel az alatta lévő fű kipusztulását. A falevél akár a visszametszett rózsák takarásául is szolgálhat.
Ha szeretnénk, hogy tavasszal gyönyörű virágok pompázzanak kertünkben, akkor a hagymás növényeket mint a tulipán vagy a nárcisz most ültetessük el. A tél előtt ugyanis ezek a virágok meggyökeresednek, így könnyebbenvészelik át a téli fagyokat.
Az ősz a hagymások ültetésének ideje
Remélhetőleg nem feledkeztünk meg a szüretről, és gyümölcsfáink már teljesen kopaszok. A tél előttaz összes gyümölcsöt szedjük le, a fán ne maradjon egy sem, még akkor se, ha azt valami miatt nem tudjuk elfogyasztani. A fán maradt gyümölcs ugyanis különböző betegségek forrásául is szolgálhat.
Az örökzöld fák hazánkban fagytűrőek, ami azért sok tényezőtől is függ. Az utóbbi években előforduló nagy mínuszokat van, hogy ezek a növények is megsínylik. Ha van elég falevél az összesöpört lombhullató alatt, akkor érdemes az örökzöldek töveit is betakarni. Ezáltal marad a gyökereknél folyékony halmazállapotú víz, amit fel tud venni, mert sajnos az egyik ok a növény károsodására, hogy nem tud kellő mennyiségű és minőségű vizet magához venni. Sajnos többet ártunk, mint használunk azzal, ha a növényt betakarjuk, mivel így nem tud szellőzni. Érdemes a növényeket egy madzaggal körbetekerni, a hó súlya így nem nyomja le majd a növényt.
Az egynyári növények, mint ahogy a nevük is utal rájuk, az őszre elvirágoznak. Ha van olyan fajtánk, amely magot érlelt, gyűjtsük egy edénybe, jól jöhet a következő évben. Az elnyílás után szedjük ki a növényeket, ezek helyére kerülhet akár a hagymás tavaszi virág.
Ne feledkezzünk meg a kint lévő virágainkról sem! A dézsás növényeket vigyük fagymentes helyre. Erre a célra egy világos és szellős helyiséget keressünk. Mielőtt bevinnénk őket, vizsgáljuk át, hogy nincs-e valamilyen betegségük. Ezeket próbáljuk meg még azelőtt kezelni, hogy egy helyre zárnánk a többivel, ugyanis így elkerülhetjük, hogy minden védett helyre tett növényünk megfertőződjön.
Ilyenkor is akad még bőven teendő a kertben. A betakarítás a legfontosabb munka, de a jövő évi termelést megelőlegező teendők sem elhanyagolhatók. A zöldségfélék, a dísznövények és a gyümölcs leszedése után a növényi maradványokat is össze kell szedni.
Az egészséges növénymaradványok a komposztba kerülhetnek, a betegeket-fertőzötteket pedig meg kell semmisíteni. Ennek legegyszerűbb módja az égetés vagy a meszezés. Természetesen, ha sok van belőle, akkor inkább szedjük zsákba és vigyük a szeméttelepre. Ha van rá mód, akkor a növényi hulladékot égetett mésszel megsemmisíthetjük. Az egészséges növényi hulladékot leáshatjuk a földbe, de kerülhet a komposztba is. (Erről már korábban olvashattak.) Most azért időszerű, mert a kerti takarításkor összegyűjtött hulladék is a komposztba kerülhet.
Az erősebb fagyok előtt ássuk fel a kertet.
Ezt egész télen elvégezhetjük, de sokkal nehezebb, ha a föld már átfagyott.
A komposzt növényei
Egész nyáron és ősszel, a betakarításkor keletkezik olyan zöldhulladék a kertben, amit a komposztba tehetünk. Nyáron jobban oda kell figyelni arra, hogy a komposzt mindig kellően nedves legyen, ilyenkor ősszel, meg később télen is éppen a fordítottjára kell ügyelni, vagyis, hogy ne legyen túl nedves, ha csapadékos az időszak. Ebben az esetben a víznek a komposztrakásba való bejutását takarással kell megakadályozni. És arra is figyelni kell, hogy a felesleges víz elfolyhasson a rakásból.
A levelek, a zöldségfélék hulladéka, a gyep nyiradéka, az elpusztuló egynyáriak a növekedési időszak végén gazdagok tápanyagban. Kár lenne megsemmisíteni ezt az egyébként hasznos hulladékot.
Ha viszont kezelés nélkül egyszerűen a talajba ásunk nagyobb mennyiséget, akkor a talajnak többet árthatunk, mint használnánk, mivel a lebontás folyamatában részt vevő hasznos baktériumoknak az életfolyamatukhoz nitrogénre van szükségük. Más forrás híján ezt a baktériumok számára fontos tápanyagot a talajból vonják el, ezért a növények a fejlődési szakaszukban hiánytüneteket mutatnak. A jó komposzt a talajból sohasem von el nitrogént, hanem jelentősen növeli annak mértékét. Mivel a komposztálás időigényes folyamat, egy kertben általában 2 komposzthalmot kell kialakítani, helyszűkében lehetnek egymás mellett.
Szinte minden növényi hulladék a komposztba kerülhet. A szabály az, hogy minden egészséges maradvány bele kerülhet, csak fel kell aprítani, hogy a folyamat gyorsabb legyen. A fűfélék levele keskeny, de aránylag vastag, bőrszerű, ezért fel kell aprítani. A fűnyíróval vágott pázsitról azonnal a tárolóba rétegezhetjük a nyiradékot. A fás és cserjés nyesedéket, kérget nem szabad felaprózás nélkül a komposztba tenni, mert a bomlás, az ún. humifikálódás hosszú időt vesz el.
A kertben maradhat
Az év utolsó hónapjára általában kiürül a zöldségeskert, mert csak azok a növények maradhatnak kint, amelyeket még a nagy hideg sem károsíthat, sőt egész télen a kertben maradhatnak, és közben folyamatosan szedhetők is.
Télen például szedhető a leveles kel, a kelbimbó, a téli póréhagyma és a zöldpetrezselyem.
Érett trágya kerüljön a talajba
Ásáskor nagyobb mennyiségű szerves trágyát is dolgozzunk a talajba. Szabadföldi körülmények között (hétvégi házak kertjében, gyümölcsösben, szőlősben) hektáronként 40-70 tonnát is be lehet dolgozni.
Kisebb területen a kertben 100 négyzetméterre 5-6 kiló istállótrágyát érdemes beásni. A trágya eredetének kisebb a jelentősége, mint a trágya érettségének. Mindig csak érett trágyát dolgozzunk a talajba!
Kertünkben nagyon sok olyan zöldségfélét termelünk, amely különösen igényes a talajszerkezet iránt. A káposztafélék, a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs, az uborka, a tök, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a zeller és a csemegekukorica, valamint a dinnye különösen igényes a talajszerkezettel szemben. Ezeket a növényeket mindig olyan helyre ültessük, ahol az előző év őszén nagyobb mennyiségű szerves trágyát dolgoztunk a talajba.
Ha nagyobb mennyiségű nehezen bomló szerves anyagot, például szalmát, tőzeget vagy nagy mennyiségű növényszárat forgatunk be a talajba, akkor érdemes nitrogénműtrágyát is szórni a hulladékra, mert gyorsítja a korhadást. Egyébként a nitrogént a téli csapadék kimossa a talajból, ezért feleslegesen ne adagoljunk belőle. Inkább csak a lassan oldódó és a talajhoz kötődő foszfor- és káliumtartalmú készítményt adjunk.
A zöldségeskert munkái
A zöldséges ágyásokat évente újratelepítjük, így nagyobb a mozgásterünk a változtatásra, mint a gyümölcsösben vagy a díszkertben. Az őszi ásás jobb hatású, de még február-márciusban is pótolhatjuk, ha nem végeztünk addigra vele. Házikertben az ásásnak két fő szerepe van. A kifordított föld-rögökben a fagy hatására a kártevők (cserebogár pajorok, drótférgek stb.) száma megcsappan, aminek jó hatása főleg gyökérzöldségeinken látszik majd meg. Másik lényeges szempont, hogy a rögökben lévő víz éjjel megfagy, nappal felenged, így jó porhanyós, ideális magágyunk lesz márciusra, a vetés idejére. Február végén elkezdhetjük a szobában nevelni azokat a palántákat, melyeket május elején ültetünk majd ki.
A díszkert is csak gondozottan díszít
A díszkertben az ősszel lehullott lombot gyűjtsük össze – ha még nem tettük meg. A díszfák, cserjék közül csak a nyáron, ősszel virágzókat metsszük ilyenkor, mert a tavaszi virágzásúaknál már télire kialakultak a virágrügyek, ezek metszésével a virágzásuk intenzitását csökkentjük. Az alakító metszés lényege, hogy a növényt úgy formáljuk, hogy lehetőleg közel szimmetrikus legyen, a Nap minden irányból egyformán érje. Az ifjító metszésnél pedig az idős felkopaszodott részeket erőteljesen, sokszor tőből távolítsuk el. E drasztikus beavatkozást érzi a növény, és a metszési hely alatt új hajtásokat növeszt majd, ezzel pótolva az elvesztett részt. Ezek az új hajtások – ha helyesen végeztük az alakító metszést – elég fényhez jutnak, így nem kopaszodnak fel, megújul tőle a tő.
Ifjítást nem csak metszéssel érhetünk el. A fás szárúak (legyenek azok fák, cserjék, gyümölcstermők vagy dísznövények) évekig, sokszor évtizedekig egy helyben maradnak. Bár gyökereik egyre távolabbra érnek, tövük körül a tápanyagokat a talajban szépen lassan felhasználják. Azzal hogy a lehullott lombot összegyűjtjük, növényvédelmi szempontból jót teszünk, de tápanyag-ellátási szempontból meg rosszat, hiszen azok ott nem tudnak lebomolva, újra tápanyagot szolgáltatni a fáknak. Ezért szükséges a tápanyagok pótlása, amit fák esetén injektálással (leverünk néhány karót, kihúzzuk, és műtrágyát vagy érett marhatrágyát szórunk a lyukba), műtrágya, vagy szerves trágya kiszórással, és a fölső talajrétegbe való bedolgozással érhetünk el.
Örökzöldek téli öntözése
A tűlevelű örökzöldeknél a gyakori a téli kiszárdás. Mivel az örökzöldek télen is aktívak, a vízben oldott tápanyagot felszívják a talajból, tovább folyik a fotoszintézis, a légzés és a párologatás is. Ezért ha hideg időben hosszú ideig erős napsütés éri a növényt, a lomb a túlzott párologtatás hatására vizet veszít, amit a hideg, gyakran fagyott talajban nyugalomban lévő gyökérzet nem tud pótolni.
Ezért száraz időben, a fagyok beállta előtt alaposan öntözzük be őket. Ha ugyanis beköszönt a fagy, a talaj mélyebb rétegei is átfagynak, ekkor már nem képesek vízfelvételre.
Előnyös, ha hosszabb száraz periódus esetén az örökzöldeket télen is megöntözzük, mégpedig nagy mennyiségű vízzel és fagymentes napokon. Fontos, hogy a dél körüli órákat válasszuk, mert ekkor már kicsi az esélye az azonnali visszafagyásnak és még az esti lehűléstől sem kell tartanunk, van idejük a növényeknek felvenni víz egy részét. Ilyenkor nagyon meghálálják azt is, ha tiszta vízzel lemossuk a felületükről a kormot, a füstöt és a port.
A téli károk megelőzésére a mi éghajlatunkra alkalmas, hazai termesztésű örökzöldet ültessünk. Az örökzöldeket lehetőleg ne ültessük fehér fal mellé, amely télen visszaveri, így felerősíti a napsugárzást. Kerüljük a fagyzugos helyeket is. Ha lehet, a tűlevelű örökzöldeket inkább tavasszal ültessük el.
A frissen ültetett növények déli és nyugati oldalát kettős rétegű rachel-hálóval árnyékoljuk a tél folyamán. A árnyékoló háló a szél párolgásfokozó hatását is mérsékli. Július végétől már ne műtrágyázzunk. A örökzöldeknek az ősz folyamán bőségesen adjunk vizet, illetve télen fagymentes időben is öntözzünk. Az őszi alapos beöntözéssel megelőzhetjük a talaj átfagyását. Az edényes örökzöldek edényét több rétegben csomagoljuk be hullámpapírral vagy buborékfóliával, hogy mérsékeljük a kis mennyiségű közeg nagy napi hőingását, ami megszaggatja a gyökereket. Ez vízfelvételi gondokat okoz, ami miatt tavasszal szintén barnul a növény.
Az edényes növények őszi-téli öntözésére fokozottabban figyeljünk oda, különösen akkor, ha fedett teraszon vagy erkélyen vannak, ahol nem jutnak természetes csapadékhoz.
Mire jó a tél és a fagy a kertben?
Telente az ember nem igazán örül a hónak. Vagyis örül, de csak mértékkel, és inkább arra koncentrál, hogy minél előbb elolvadjon, és fűszeres illatával és harsogó színpompájával beköszöntsön a tavasz. Csakhogy a természet a telet sem véletlenül alkotta meg, hiszen nagyon is szükségünk van rá. Éppen ezért ne bánkódjunk, hanem használjuk ezt az évszakot, és tegyük széppé a kertünket télen is.
Kártevők, betegségek
Mint ahogyan az az embereknél is igaz, a hideg minden esetben pusztítja a betegségeket. Mert a kórokozók nem élik túl ezt a - számukra hatalmas - hőmérséklet-ingadozást. Ez a növényi kórokkal is így van, de ennél sokkal fontosabb, hogy a kártevőket is erősen tizedeli. Azokban az években, amikor a tél enyhe, a fagyok nem jönnek, akkor a rovarok elszaporodnak. És sajnos a kedves és hasznos csöppségek mellett a kártevők is nagyon nagy számban lepik el a területet. Még magában ez sem lenne baj, hiszen az élethez joguk van, de a növényeket ez már annyira megviselheti, hogy nem maradnak életben. A lelkiismeretes kiskert-gondozók pedig nem szívesen pumpálnak több liternyi mérget a zöldségek és csodás virágok közé. A tél éppen ezért nagyon jó szolgálatot tesz. Arra azonban figyelni kell, hogy a rovaroknak is megvan a maguk védekezési mechanizmusa, például a föld alatti áttelelés, így hiába fagyos az évszak, nem dőlhetünk hátra tavasszal, hogy úgyis elpusztultak a kártevők.
Pihenés
Amellett, hogy úgymond nagytakarítást végez a kertben, a tél a pihenés időszaka is. Ha belegondolunk, mi se nagyon bírjuk ki egyhuzamban 2-3 napig alvás nélkül, és ez a virágokra is igaz (bár nem napi lebontásban). Télen a növények képletesen szólva alszanak. Persze nem mind, de a többségük. Az azt jelenti, hogy az életfunkcióik lelassulnak, nem növekednek, és a nedvkeringésük is minimális. Éppen ezért ne is nagyon bolygassuk őket ilyenkor. Ha esetleg egy bokrot, vagy egy elhalt ágat nem metszettünk le az ősz folyamán, akkor azt már hagyjuk is ott, hiszen az esetleges sérüléseket is nehezebben viseli ilyenkor a növényünk. Előfordulhat, hogy ha megvágunk egy ágvéget, akkor komoly fagyási sérülést hozunk létre, ami rossz esetben a fa vagy bokor pusztulásához vezethet.
Szépség?
Sokan úgy gondolják, a téli kert nem lehet igazán szép. Persze csinos, ahogyan mindent belep a hó, de igazán impozánssá mégsem válik. Pedig ez nem igaz, bár az tény, hogy előre kell gondolkodni. Ahhoz, hogy a zimankóban is csodálatos legyen a kert, jól kell megválogatni az örökzöldeket, és persze azok helyét. Valamint arra is gondoljunk, hogy nem minden elszáradt növény fest rosszul, főleg ha egy kis dér is kerül rá. A díszfüvek például kifejezetten kellemes látványt nyújtanak, ha megérinti őket a fagy.